A Csillagvár látogatói a belépést követően egy rég elfeledett világba csöppennek. Az őrszobában fegyvert éleznek és kockáznak, a szomszéd helyiségbe a várkapitány a falusi pappal vitázik, a füstös konyhában a nagy testű szakácsné és a kézilány tüsténkedik, kezük alatt ég a munka. A korabeli állapotokat hűen tükröző képben a falusi kovács, mint fogorvos húzza a végvári harcos fogát. Az épület kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik.

Homokkő csigalépcső vezet le az egyedi alaprajzú kazamatákba. Itt kapott helyet a világ első huszár babamúzeuma. Az időszakos kiállításon másfél száz 80 cm magas huszár ad képet a múltbeli könnyűlovasság díszes viseletéről, de időrendbe állítva láthatók még a hun-magyar harcosok és középkori főurak is. A sort az első világháború katonái zárják.

A karakterek hiteles megformálásában a Magyar Tudományos akadémia által felkért iparművészek vettek részt.

A Csillagvárhoz tartozó közel másfél hektárnyi bekerített területen egész napos családi programot kínálnak a szervezők. A kisebb állatfarmot kecske, szamár, birkanyáj alkotja. Készül a madárház, hamarosan mosómedve szülőpár, dámszarvas, muflon, csüngő hasú koca érkezik.

A helyszínen kuriózumként ősmagyar íjászoktatást tartanak, a bátrabbak kipróbálhatják ügyességüket, sőt dárdát, dobócsillagot hajíthatnak a szalmabálán kijelölt célpontra.

A hétvégéken tartalmas kikapcsolódást nyújt a Csillagvári esték rendezvénysorozat: népi zenekarok, táncosok, rock együttesek lépnek fel a vár és a volt grófi istállóból igényesen kialakított csárda közé ékelődő színpadon. 2006-ban művészeti alkotótábor nyitja meg kapuit.

Bővebb információ: Túri Török Tibor 30/227-22-72