A Kis-Balaton helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe. A természeti értékek megőrzésében fontos szerepet játszik, hogy a Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt. Természetesen következett tehát, hogy 1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az 14.750 ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe.
A környező települések nagy szeretettel várják a látogatókat. Kellemes pihenést, érdekes látnivalókat nyújtanak a Kis-Balatont felkereső turistáknak. Balatonszentgyörgyön a Csillagvár, valamint néprajzi gyűjtemény és kerámia kiállítás található. Vörsön látható az eredeti bútorokkal berendezett Tájház, a Tűzoltó Múzeum.
Zalaapátiban az Apátsági templomot és monostort, valamint a volt Szentkirályi kastélyt is érdemes felkeresni. Zalakaros és Hévíz a kirándulók mellett a gyógyulni vágyókat is várja a településeken található, sokak egészségét visszaadó gyógyvizekkel. Zalavár látnivalói közül a Szent István király-, és Cirill-Metód emlékoszlopokat említhetjük meg, 2000 augusztusában pedig a Várszigeten átadásra került a Kis-Balaton Ház, ahol a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térségének történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit.
A balatonmagyaródi Bivalyrezervátum meglátogatását sem érdemes kihagyni a programból. A természet, a csend, a jó borok, szép tájak kedvelői biztosan jól érzik magukat ezen a vidéken.
A Tüskevár olvasói szavazatok alapján a Nagy Könyv játékon belül a tizenkét legjobb között szerepelt, egy kivételesen jelentős ifjúsági könyv, valódi írói remeklés, olyan, amely ebben a témakörben alig akad. Minden gyerek kedves olvasmánya, okos tanítója lehet.
Védett állatfajok népesítik be ezt az alig ezernégyszáz hektáros területet, ahol többek között a már említett nagykócsag is költ. 1886-ban száz párra becsülték a nagykócsag-állományt, de néhány évvel később a jégzajlás letarolta a madarak fészkelőhelyéül szolgáló avas nádasokat, és a kócsagok elköltöztek.
Később mindössze hét pár rakott fészket a Kis-Balaton területén, ahol ma már szerencsére körülbelül harminc nagykócsag párt tartanak nyilván. A karcsú testű, fehér tollú, a vállán dísztollakat "viselő" madár a mocsárban gázolva szerzi élelmét. Fészkét a legeldugottabb helyeken rakja, mégis, akinek szerencséje van, márciustól októberig lencsevégre is kaphatja a méltóságteljesen repülő madarat.
Kisebb, szintén védett társa, a kiskócsag is itt él. Fészkét a nádasok fűzfáin lehet látni. A madárvilág érdekes tagja a kormorán - népies nevén a kárókatona. Lúd nagyságú, fényes, fekete tollú madár, fészkét fákra rakja, és ezzel meg is pecsételi a növények sorsát: a kormorán híg ürülékét az ágakra szárítja a nap melege, a fák pedig lassan elszáradnak. Ritkaság, mégis látni néha a batlát: a gesztenyeszínű madár ma már csak néha, átvonulóban érinti a Kis-Balatont.
Jellegzetes élőlény itt még a mókás nevű kanalasgém és a nyári lúd, amelyből negyven párról tudnak a mocsár környékén.
A sekélyvizű Kis-Balaton mindössze 180 hektárra zsugorodott víztükrét fehér tündérrózsák díszítik, körülöttük pedig sárga tavirózsák virítanak. Ez utóbbiakat a népnyelv kevésbé elegánsan vízitöknek is nevezi. A természetvédelmi terület egy elbűvölő része, a Kányavári-sziget - a fotósok és a horgászok nagy örömére - a közönség előtt is nyitva áll.
A Zalakomár és Balatonmagyród között elterülő Kápolnapusztán mintegy 80 bivaly él rezervátumban. A Kis-Balaton hatalmas mocsárvilág a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Elsősorban páratlan madárvilága miatt védett.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó tanösvények egész évben szabadon látogathatók, beleértve a Kis-Balaton tájegységen, a Kányavári-szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt is.
A gyakorlott természetjáróknak tanácsos a Kis-Balaton területét gyalogszerrel bejárni, így a környék valamennyi nevezetessége egy kiadósabb túrával egybekötve megtekinthető.
|
Körtúra Keszthelytől a Kis-Balaton és a Dél-Zalai-dombság területén
Keszthely-Hévíz-Alsópáhok-Sármellék-Zalavár-Nagyréde-Zalakaros-Galambok-Nagykanizsa-Szepetnek-Molnári-Letenye-Kistolmács-Bázakerettye-Bánosszentgyörgy-Pusztaszentlászló-Bak-Zalaegerszeg-Zalaszentiván-Zalabér-Zalaszentgrót-Kisgörbő-Karmacs-Keszthely (156 km)
|
Nézegessen gyönyörű képeket az alábbi Képgalériában! A neten további információk a Kapcsolódó linkekre kattintva.



Nyomtatóbarát verzió


